Old spices

Ahogy láthatjátok a recepteken, az utóbbi hetek már egyértelműen a karácsony körül forognak. Finomabbnál finomabb sütik kerülnek ki a sütőmből, amelyekkel az ünnepeket várjuk. A következő sütit nagyon sok helyen láttam már és nagyon tetszett, hogy tele van aszalt gyümölcsökkel és a tél ízeivel. Tökéletes édesség vendégváráshoz, hiszen a külleme is csábító, arról nem is beszélve, hogy sokáig eláll. 

Aszalt gyümölcsös kosárkák (mince pies)

Hozzávalók (kb 30 db-hoz):

a tésztához:

50 dkg liszt

10 dkg porcukor

25 dkg vaj

1 citrom reszelt héja

2 nagy tojás

kevés tej az összegyúráshoz

a töltelékhez:

10 dkg mazsola

5 dkg aszalt szilva

5 dkg aszalt áfonya

5 dkg aszalt sárgabarack

5 dkg dió durvára vágva

1 narancs reszelt héja és leve

1/2 citrom reszelt héja és leve

1/2 tk mézeskalács fűszerkeverék

1/2 tk őrölt gyömbér

1/2 tk fahéj

½ tk őrölt kardamom

½ tk őrölt szegfűszeg

½ dl amaretto likőr + 3 evőkanál a végén

7 dkg cukor

Először a tölteléket készítjük el. Az összes hozzávalót a cukor kivételével egy nagy edénybe tesszük, és annyi vizet öntünk rá, amennyi ellepi. Addig főzzük, amíg szirupos állaga nem lesz, ez kb. ¾ óra. Ekkor hozzáadjuk a cukrot és az amaretto likőrt. Ha nincs amaretto likőr, akkor jó a rum is, de akár ki is hagyhatjuk. Ezt a tölteléket napokkal korábban is el lehet készíteni, mert a hűtőben sokáig eláll.

A tésztához a lisztet, a cukrot és a kockázott vajat késes robotgépbe tesszük, és morzsás állagúra daráljuk. Hozzáadjuk a tojásokat és annyi tejet, hogy gyúrható tésztát kapjunk. Hűtőben egy órát állni hagyjuk, majd kivesszük és 2-3 mm vastagságúra nyújtjuk. 7 cm átmérőjű köröket szaggatunk belőle és szilikon muffinformákba nyomkodjuk. Mindegyik kis kosárkába egy kiskanál tölteléket teszünk, majd a tetejét befedjük tésztával. Ez lehet bármilyen forma, én most csillag és hópehely kiszúrókat használtam. 180 C-os előmelegített sütőben aranybarnára sütjük. Ha kihűlt meghintjük porcukorral. Sokáig eláll ez a süti, tehát már karácsony előtt pár nappal is elkészíthetjük, hogy ne az utolsó napon kelljen rohanni.