2014. június 4., szerda

Heppibörzdéj



Minden szülő életében egyszer eljön az a pillanat, amikor mindennél jobban szeretett gyermeke eléáll és a Shrekből jól ismert macska tekintetét kölcsönző arckifejezéssel felteszi azt a kérdést, amitől titkon mindannyian félünk: Ugye rendezhetek szülinapi bulit a barátaimnak? És erre a kérdésre lássuk be, csak egyetlen válasz létezik… Innentől nincs menekvés, az ember lánya nekiáll felkészülni valamire, ami első ránézésre legalábbis mindenképpen egyenlőnek tűnik a lehetetlennel:).
Én is így tettem, mert az nem volt kérdés, hogy magamra vállalom mind a dekoráció, mind pedig az összes felszolgálni kívánt édesség és nem édesség elkészítését. Nem volt egyszerű, mert napok, sőt ha a dekorációkat is figyelembe vesszük hetek mentek el arra, hogy az a néhány óra tényleg tökéletesre és emlékezetesre sikeredjen.
Jelentem túlvagyunk tehát az első „meghívomabarátaimat” szülinapon, amitől a bulit megelőzően szószerint rettegtünk! Láttuk magunk előtt rémálmainkban, ahogyan hét, egyenként négyéves  gyerkőc plusz a velük érkező szülők lepik el, amúgy  nyugodtnak mondható fészkünket (higgyétek el van azért abban némi kihívás, hogy 16 ember, hogyan fér el 62 négyzetméteren). De mire megérkezett a sáskahad, minden félelmünk tovaszállt. A gyerekek tündériek voltak, igaz néha előfordult sírás, árulkodás, meg néhány az ő korukban teljesen mindennapinak mondható nézeteltérés, de ettől függetlenül mondhatjuk, hogy felhőtlenül jól érezték magukat. Hiába készültünk előre jól kitervelt játékokkal, olyan szinten vették birtokukba a lakást már az első pillanattól, hogy felesleges lett volna megzavarni őket bármivel. Ismételten bebizonyosodott annak a megállapításnak a valódisága, hogy a legjobb buli a konyhában van, hiszen a szülők (főleg az apukák) itt ütöttek tábort, ezzel tinédzser koru(n)kat idézve. Az este végül fél 9 után (!) nem sokkal zárult, azzal a számunkra is jóleső érzéssel, hogy szinte senki nem vette észre, hogy így elrepült az idő!

Saját készítésű papírdíszek, amelyek a nappali minden pontján megjelentek. Kakaórocker első reakciója: Úgy érzem magam mint a kínai holdújévkor, csak más színekben.



A gyerekek nagy kedvence a céklás muffin sk. kis zászlóval és a házi pilótakeksz

Torta közelről, amiről legelőször a csokiréteg tűnt el. 

Svédasztal pilótakeksz nyalókával

Spenótos-ricottás csiga, túrós pogácsa, házi bodzaszörp és egy kis gyümölcs

Csokikrémes torta

Hozzávalók:
a piskótához:
4 tojás szétválasztva
20 dkg cukor
1,5 dl tej
1,5 dl olaj
35 dkg liszt
1 csomag sütőpor
a főzött csokikrémhez:
6 tojás
20 dkg cukor
35 dkg puha vaj
14 dkg 22%-os kakaó

A tojások sárgáját kikeverjük a cukorral, az olajjal és a tejjel. A lisztet átszitáljuk és hozzáadjuk a sütőport.
A lisztet hozzákeverjük a kikevert tojássárgájához és robotgéppel egyneművé dolgozzuk. 
A tojások fehérjét habbá verjük és hozzáforgatjuk a tojások sárgájához. 160 C-os előmelegített sütőben kb. 35-40 perc alatt készre sütjük, tűpróbával ellenőrizzük.

A csokikrémhez készítsünk elő minden hozzávalót, mert gyorsan kell dolgozni. 
A tojásokat egy lábosba tesszük és hozzákeverjük a cukrot. Föltesszük a tűzhelyre és állandó keverés mellett 4-5 perc alatt felmelegítjük. Nem szabad sokáig ott hagyni, nehogy rántotta legyen belőle. Amikor kellőképpen fölmelegedett, levesszük a tűzről és robotgéppel habbá verjük. Addig kell keverni, amíg szobahőmérsékletűre hűl. 
A vajat robotgéppel habosra keverjük. A tojásos masszába belekeverjük a kakaót, majd ezután a vajat szintén robotgéppel. Néhány mp-ig keverjük, majd hűtőben lehűtjük.

Felhasználás előtt még felhabosítjuk a krémet robotgéppel és már mehet is a tortába. 
A tortalapot három részre vágjuk és megkenjük a csokikrémmel. A szélét és a tetejét szintén a csokikrémmel kenjük meg, a tetejét kedvünk szerint díszítjük.
Én nem akartam cukormázzal vagy marcipánnal bevonni. A szélén epres csokigombok vannak, a tetejére a díszeket készen vettem.

2 megjegyzés:

  1. Én teljesen úgy emlékszem, hogy hagytam itt megjegyzést... méghozzá egy nagyon lelkeset! Le voltam nyűgözve, milyen szépek ezek! :) Gratulálok! Meg azt hiszem, azt is hozzátettem, hogy azt hittem, a gyerekek csak valamikor alsóban kezdik el ezt a szülinapi bulizást, nem 4 évesen :D

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm az elismerést. Igen,egy éve még mi is ezt hittük:).

    VálaszTörlés