2015. augusztus 3., hétfő

Békebeli almás pite, ahogy azt a nagyitól tanultam


Bizonyára mindenkinek megvan a saját családi örökségből származó almás pite receptje, a recept, amelyet a dédnagymamák a lányaikra, azok az unokáikra örökítenek és így megy ez az idők végezetéig... Nagy titkok ezek minden családban, azonban most úgy döntöttem, hogy megosztom veletek a miénket. Korábban mindig a nagymama sütötte a családi ünnepségekre azt az igazi békebeli almás pitét, amit mi nagyon imádtunk és azonnal elkapkodtunk a kis virágos tányérról. Most viszont ez a feladat már rám hárul, ezért megkértem a nagymamát, ossza meg velem részletekbe menő pontossággal a titkos receptet, mert bár sokszor próbáltam olyat sütni, de valahogy sosem lett ugyanolyan finom, mint az övé. A konzultáció után viszont végre sikerült…

Ami nagyon fontos, hogy a töltelékhez nagyon jó minőségű savanykás almát használjatok (sajnos nem ismerem a fajtáját, de rétesalmának is szokták hívni), olyat ami most is érik. Én ebből szeretem a legjobban, csak sajnos kevés helyen lehet kapni. Helyette van csodaszép kinézetű piros alma, aminek a belseje ehetetlen, na azt viszont felejtsétek el! 

Nagyi almás pitéje

Hozzávalók:
a tésztához:
40 dkg finomliszt
20 dkg rétesliszt
35 dkg vaj
2 tojás sárgája
10 dkg porcukor
2 dl tejföl
1 kiskanál sütőpor
1 citrom reszelt héja
kevés vaníliakivonat
a töltelékhez:
2 kg savanykás alma
15 dkg dió
fahéj
6-7 evőkanál barna cukor
1 citrom leve
1 tojás a lekenéshez


Először a tésztát készítjük el. A lisztet a porcukorral, a sütőporral és a felkockázott vajjal összemorzsoljuk (vagy a robotgép segítségét hívjuk) majd hozzáadjuk a többi alapanyagot. Egynemű tésztává gyúrjuk és a hűtőbe tesszük 1 órára. 

A diót száraz serpenyőben megpirítjuk és durvára daráljuk.

Közben elkészítjük a tölteléket. Az almákat meghámozzuk és nagylyukú reszelőn lereszeljük. Meglocsoljuk a citrom levével, hogy ne nagyon barnuljon meg. 

Ezután kivesszük a hűtőből a tésztát és kettévágjuk. Az egyik darabot lisztezett deszkán akkor méretűre nyújtjuk, mint a tepsi (a sütőbe való nagy tepsiben készítem) és elterítjük benne. Megszórjuk a dió felével, majd erre jöhet a jól kifacsart reszelt alma, amit egyenletesen eloszlatunk a tésztán. Megszórjuk a cukorral (csak hozzávetőlegesen írtam a cukor mennyiséget, mert az alma savanyúságától függ, a lényeg, hogy ne legyen túl édes) és a fahájjal. 
A tészta másik felét is kinyújtjuk és beborítjuk vele az almás részt. A tetejét megszurkáljuk és lekenjük a tojással, majd 180 C-os előmelegített sütőbe toljuk. Addig sütjük, amíg szép aranybarna lesz a teteje. Ha kissé kihűlt szeletekre vágjuk és porcukorral tálaljuk. Langyosan, kissé ropogósan a legfinomabb.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése