Dolce Vita Pugliában

Jelentem még egy város (azaz inkább tartomány) neve mellé behúztuk a strigulát, ahol akár szívesen is élnénk. Az elmúlt héten ugyanis Barit, valamint Puglia tartomány néhány városát látogattuk meg. Bevallom kicsit előítéletekkel kezeltük a várost, mert az internetes utazásleírásokban kapott hideget meleget, mondták róla, hogy koszos és hogy büdös halszagú, de megnyugtatok mindenkit ilyenről bizony szó sincs, sőt...
Bari óvárosa szűk utcácskáival, eldugott trattoriáival  talán a legszebb, amit valaha mediterrán környezetben láttunk, ahol a Mammák a nyílt utcán készítik az orecchiette tésztát. A szaggatás technikáját igyekeztem jól megfigyelni, majd később kiderül mekkora sikerrel:).
Bár mindössze négy napot töltöttünk kint, Bari mellett igyekeztünk meglátogatni Puglia más gyöngyszemeit is. Így jutottunk el a Trullik földjére Alberobelloba, a teljesen a középkort idéző Materába, valamint a festői tengerparti kisvárosba Polignanoba. 
Mondanom sem kell nem tagadhattuk meg magunkat, tengerparti városban lévén kizárólag a tenger gyümölcseit fogyasztottuk a legkülönbözőbb formában, amelyeket dél-olaszokhoz méltóan kiválóan készítettek. A négy nap alatt egyszer sem sikerült olyan helyre betévedni, ahol ne ettünk volna jóízűt, azt pedig mondanom sem kell, hogy rossz kávé arrafelé (de szerintem egész Olaszországban) nem létezik. 
A többiről ismét beszéljenek a képek...

A ladik, ami már soha nem fut ki a tengerre

Polip (before-after) 

Padok a tengerparton, ahol néha-néha megpihentünk

Csendélet Vespával

Szárad az orecchiette

Giccsparádé:)

Öt fogásos

Képeslap a középkorból (Matera)

Kőkorszak

Polignano, beach or heaven?

Heaven...

Éppen azon gondolkodom a meredek szikla szélén, hogy mit is írok majd erről a blogba...:)

Trullik, trullik és trullik

windows